2009-05-29 21:32:58
Ronda, de finom áfonyás keksz
Megcsináltam isolde áfonyás kekszét, hogy leteszteljem, mitől is lett ronda, és hogyan is lehetne kiköszörülni a csorbát, sehogy. Ez egy determináltan ronda keksz, mert a darabos hozzávalók kitüremkednek belőle a szélrózsa minden irányába, plusz 3D, magamtól is rájöhettem volna. Ezen a fényerő szabályozás se segít, meg semmi sem, házilagos kivitelben. Viszont legalább finom, ami nem egy elhanyagolható szempont, ha kajáról van szó.
Recept. Kell bele 15 deka teljes kiőrlésű, és 10 deka sima liszt, aztán eredetileg 15 deka barna cukor, de mivel a szerző megjegyezte, hogy kissé túl édesre sikerült az övé, én csak 12 dekát tettem bele, szerintem elég is volt. Aztán fél-fél zacskó sütőpor és vaníliás cukor, 5 deka vágott mandula kissé összetörve (marokban), fél teáskanál fahéj, bár ezt legközelebb én gyömbérrel fogom helyettesíteni inkább, ezek a szárazanyagok. Aztán 15 deka vaj (eredetileg margarin, de az pont nem volt itthon), két tojás sárgája, ezek a nedvesek, és végül olyan 15 deka aszalt vörösáfonya, amit az eredeti leírás szerint nem igazán lehet tudni, hogy mennyi, mert fél zacskót mond, viszont nem tudjuk, hogy mekkora egy zacskó. Én kimérve vettem harminc dekát, annak a felét szórtam bele, mert egyéniség vagyok.
Megpróbáltam mindezt összegyúrni, vagyis a szárazakat összemorzsolni a vajjal, aztán bele a tojást meg az áfonyát, de valahogy nem akart összeállni, ami érdekes, mert az anyukám közel hasonló linzertésztájában meg recept szerint van tejföl, de soha nem kerül rá sor, sőt inkább valami szárazanyagon kell törni a fejemet, amit még beleszórhatok, hogy ne ragadjon az egész. Úgyhogy az almás pitékből kimaradt sok-sok és örök tejföl ebben a sütiben landolt, úgy egy deci, attól össze is állt. Szerintem még só is kellett volna bele egy kicsi, de ez a vonat már elment.
Aztán pihentettem egy órát a tésztát (se), kinyújtottam úgy fél centisre és nekiestem a derelyemetszővel. Érdekes érzés volt, a mandula és az áfonya úgy viselkedett a szerszám alatt, mintha tréfából kisegér embriókat kevertem volna a tésztába, hol ropogott, hol szívósan ellenállt, de én kemény vagyok és kíméletlen, így megkapták végül a kekszek a végleges formájukat: négyzethez hasonolítanak most. Kentem a tetejükre cukros vizet, olyan közel telített oldattal szőnyegbombáztam, de belediffundált a tésztába, semmi se látszik belőle. Fotó is lesz, ha felébred a Pé és lehet megvilágítani.
FRISSÍTÉS: Megsütöttem az áfonyás kekszek egy újabb generációját a fenti tervezett módosításokkal, vagyis fahéj helyett gyömbér került bele, meg egy csipetnyi só is, és még a finomlisztet durvára őrölt zabpehellyel helyettesítettem. Az eredmény egy ordenáré módon morzsálódó és törékeny, de abbahagyhatatlanul finom keksz.
- Írta: kalib
- Hozzászólások: 0 Hozzászólás RSS
